Sajtószoba

 
 

Összefoglaló

Az I. RUG ART FEST - Szőnyegre Hangolva Kortárs Szőnyegtervezők Találkozója, és az ITTNEMEZVAN ötletpályázat bemutatója  a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül valósulhatott meg a Budapest Bálna egyik 430 nm-es termében. A több mint 2000 látogató egyöntetűen üdvözölte a kezdeményezést, és nagy örömmel fedezték fel a magyar szőnyegtervezés és gyártás sokszínű világát. Sokan nem is tudták milyen széles palettán dolgoznak a magyar textiltervezők az alkalmazott szőnyeg-falburkolat-lakáskiegészítők területén. Külföldi látogatók is nagyon meglepődtek és figyelmesen nézték végig a kiállított tárgyakat.

 A tárlaton bemutatásra kerültek nagy szériás gyártásra, kis szériás gyártásra tervezett szőnyegek, kézműves manufaktúrák műhelyeiben készült szőnyegek és a magán műhelyekben készült termékek, valamint a kőszegi nemezgyár a MULTIFELT FACTORY által meghirdetett nemezpályázatára beküldött és a gyár jóvoltából megvalósult, díjazott tárgyak. 33 tervező közel 100 termékét láthatták az érdeklődők. A kézi szövéstől. csomózáson át, a hand-taft technika, a filc-intarzia, a struktúra design újabb irányzatai, kézi nemezelés, hurkolás, különféle izgalmas felületi megmunkálások kerültek bemutatásra. A kivetítőn Lőrincz V. Gabi által összeállított kisfilmeken folyamatosan lehetett látni a szőnyegtervezők referenciáit, és néhány szőnyeg- és alapanyaggyártó cég image filmjeit. A kiállítás újságát ajándékba kapták az érdeklődők. A meghirdetett közönségszavazásnak is nagy sikere volt. Örültek az emberek, hogy kifejezhetik véleményüket. Közel 600 szavazatból került ki a közönség szavazat díjasa. Az Aranyvilla szakmai zsűrije pedig szintén méltatta a bemutatott termékeket. Nagy sikere volt a kialakított Száljátékok műhelynek is, ahol a kézi csomózást, hurkolásokat, és filcapplikációkat próbálhatták ki a látogatók. Elkészült két hét alatt a kiállítás párnája is, amiben fiatalok, idősek, külföldiek, magyar állampolgárok egyaránt örömmel részt vettek, és kötöttek egy-két csomót a párna elkészüléséhez. A párnát Bán Teodórának ajándékoztuk, aki nélkül ez a kiállítás nem jöhetett volna létre. A legnagyobb sikert annak tartjuk, hogy 14 művészeti középiskolás osztály múzeumpedagógiai programunk keretében ismerkedhetett meg a szőnyegtervezés sokszínűségével. Vidékről és Budapestről jöttek osztályok. Felfedező, érdeklődő arcaikat látva reméljük többen választják majd a szőnyegtervezés szép hivatását. Szalai András DLA. egyetemi docens BME, esztéta úgy fogalmazott a kiállítás láttán, hogy történelmi ez a tárlat, a De Style időszaka elevenedett meg benne, amikor a tervezők, a gyártók és a felhasználók újra egymásra találtak.

Az Aranyvilla díj a fesztivál kapcsán került megalapításra. A díjat Ádám Krisztián Ferenczy Noémi díjas ötvösművész, a díj emblémáját Czakó Zsolt grafikus művész tervezte. Az Aranyvilla díj idén a Budavári CBA vezetőjének, Féniász Péternek a jóvoltából  valósulhatott meg.  Az egész kiállítás arculatát, újságát szintén Czakó Zsolt grafikus művésznek köszönhetjük.  Réthey-Prikkel Tamás fotográfus művész dokumentálta az eseményeket, A kiállítás dokumentációiból exkluzív album készül a közeljövőben. A projekt image filmjét Schmidt András rendező készítette, Réthey-Prikkel Tamás operatőri közreműködésével. A RUG ART FEST facebook oldalát Brinkus-Vándor Kata szerkesztette. 

 A fesztivált Lőrincz V. Gabi álmodta meg, akinek közel három éves előkészítő munkája következtében indulhatott el a közös szakmai munka a tervezők és a gyártók között, alakulhatott meg a SZETT, (Szőnyeg Tervezők Társasága), és aki a kiállítás rendezésében is nagy szerepet töltött be.

A fesztivál megvalósulásának támogatásában több cég is szerepet vállalt, valamint az NKA is utólagos támogatással járult hozzá a kiállítás költségeihez. A nagyvonalú támogatásokat ez úton is köszönjük!

 

A következő részben a fesztivállal kapcsolatosan folyamatosan közölt információk, valamint a megnyitón és a zárórendezvényen elhangzott beszédek olvashatóak. 

RUG ART FEST - Szőnyegre Hangolva 2017

Magyarországon jelentős múltra tekint vissza az egyedi tervezésű és készítésű szőnyegdizájn kultúra. Az elmúlt 20 évben azonban hátrányos helyzetbe került ez a műfaj. A kortárs magyar szőnyegtervezők úgy érzik napjainkban megérett a helyzet arra, hogy ismét népszerűvé váljanak az általuk tervezett és készített szőnyegek, lakáskiegészítők. A cél eléréséhez gyakorlati lépéseket is tettek.

Idén ősszel a CAFe Budapest programsorozat keretében kerül megrendezésre az I. RUG ART FEST – Szőnyegre hangolva című kiállítás, ahol közös platformon mutatkoznak be a szőnyegtervezők legújabb kollekcióikkal. A kiállítás ideje alatt szakmai fórumok, bemutatkozási és kulturális programok várják a látogatókat. A fesztiválhoz kapcsolódóan először kerül átadásra az Aranyvilla Díj, amely elismerésben részesíti a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tervezőket.

A kiállítás szervezése sokirányú tevékenységet foglal magába. Az új kollekciók legyártásától, a minőségi kiállító tér tervezésén át a különféle szakmai, családi, kultúrális programok szervezéséig.

A Rug Art Fest első sajtótájékoztatója 2017. augusztus 31-én került megrendezésre 14 órától, melynek keretében sok érdekes és izgalmas információt osztottak meg a kiállítással kapcsolatban a szervezők. Az eseménynek a Miele Bemutatóterme adott otthont. 

ELŐSZó - rug art fest - szőnyegre hangolva

„A tér szőnyeg nélkül olykor rideg és szívtelen. A szőnyeg tér nélkül csupán szálak kusza halmaza. A tervező az ki komponál térben szőnyeggel harmóniát. A szőnyegterv olyan, mint egy szimfonikus zenemű kottája. A tervező színekkel, formákkal, technikákkal komponál. A műhelyrajz a tervet apró részletekre bontja, hogy a kis egységekből fonalakkal felépüljön újra. A gyártó, mint zenekar, a szálak tengerében lejátssza a tervező által megírt kottát. A szőnyeg egy matériában életre keltett vizuális színfónia. Minden nap gyönyörködtet.” Lőrincz V. Gabi

Amikor egy szimfonikus zenekar előadásra készül, a hangszereiket egymáshoz hangolják. Valahogy mi is így érezzük magunkat SZETT tervezők. Hangolódunk egymásra, hiszen a közösség építése a kezdeteknél tart. Hangolódunk a gyártókra, és a gyártók is ránk, tervezőkre. Most kezdjük építeni egymás érdekeinek és lehetőségeinek harmóniáját. Hangolódunk a médiára is, és szeretnénk, ha a média is hangolódna ránk, közvetítene a nagyérdemű közönség és közöttünk, tervezők között. Hangolódunk a felhasználókra is, és szeretnénk, ha a magyar emberek is hangolódnának ránk, megértenék, keresnék és szeretnék törekvéseinket, kísérletező ötleteinket. Egy szóval a Szőnyegre Hangolva kiállítás egyfajta összehangolódás egy cél érdekében. Legyen nívója annak, hogy Magyarországon egy lakásba vagy középületbe magyar tervező és gyártó által megálmodott szőnyeg kerül. Mi készen állunk szakmai tudásunkkal.  

„Hangulatok geometriáját szőjük. Szél borzolta mezők, szaladó esőcseppek, vadvirágos rétek, gabonaföldek életteli pillanatait, élményét váltjuk fonal-rendbe. Múló pillanatokat és örök kérdéseket bogozunk sorokba, simítható anyagba. Bonyolult jeleneinkre vezetőszálak egyensúlyát terítjük.” Füzesséry Erika

SZŐNYEGTERVEZŐK TÁRSASÁGA EGYESÜLET - SZETT

Magyarországon szép múltra tekinthet vissza az egyedi tervezésű és készítésű szőnyegdesign kultúra. A rendszerváltozás azonban megpecsételte sorsát, egyre zártak be a kisebb-nagyobb szövőmanufaktúrák, szőnyegszövő üzemek. Az 1990-es években diplomázó szőnyeg-faliképtervező fiatalok számára nehéz helyzet állt elő. Ipari-és kézműves műhelyek nélkül kellet elindulniuk pályájukon. Ne feledjük, azokban az időkben Magyarországon egyedül Budapesten volt egyetemi szintű textiles művésztervező képzés. Nehéz volt bekerülni az oktatásba, és a szigorú, feszes tanterv is próbára tette a hallgatókat. Akik mégis elvégezték, valóban megpróbált, szakmájuk iránt elkötelezett fiatalok lettek. Ez bizonyítja azt, hogy a legtöbben szenvedéllyel és hittel igyekeztek a kedvezőtlen körülmények között pályájukon maradni a mai napig. Az akkori fiatal tervezők a maguk kapcsolatrendszerében önálló, és olykor szakmai kortársaiktól is elszigetelődő vállalkozásokat működtettek. Miközben megállás nélkül áradtak be a magyar piacra a különféle olcsó, ugyanakkor impozáns design szőnyegek, a magyar tervezők drágán tudtak jó minőségű alapanyaghoz jutni, és így felvehetetlennek tűnt a verseny ezekkel a külföldi tömegtermékekkel. Az idősebb textilművész generáció sem jelentett támogatást a pályakezdő tervezők számára, hiszen a kialakult gazdasági helyzet őket sem kímélte. Sok elutasítás érte az akkori fiatal tervezőket, törekvéseik, újító elképzeléseik legtöbbször nem kerültek megértésre.

Mindezek ellenére sokan dacoltak a piaci és szakmai helyzettel, és ki-ki a maga területén elsősorban magánszemélyek számára, ritkábban középületekbe tervezett szőnyegeket, faliképeket, egyedi lakástextileket Magyarországon és külföldön egyaránt.

A kortárs szőnyegtervezők mára azonban úgy érzik, megérett a pillanat arra, hogy a nyilvánosság elé tárják munkásságukat, remélve azt, hogy ismét népszerűvé és keresetté válnak a magyar tervezésű szőnyegek, lakás kiegészítők. 

Ennek érdekében a Magyarországon önállóan tevékenykedő, alkalmazott szőnyeg és lakástextil tervezők szakmai szervezet alapításával szeretnék képviselni és népszerűsíteni a jövőben a magyar szőnyegtervezők törekvéseit, érdekeit, a szakmai fejlődés, valamint a hazai és külföldi piacon való bemutatkozás lehetőségeit. A Szőnyegtervezők Társaságát SZETT, olyan textiltervező művészek hozták létre, akik Magyarországon élnek és alkotnak, készek a megszűnt magyar textilipar hamvaiból feléleszteni a szőnyegtervezés műfaját, méltó helyére állítva ezzel az alkalmazott design világába.

A tervezők céljai között szerepel, hogy csoportos kiállítások keretében bemutassák a magyar szőnyegtervezés és készítés sokszínűségét, innovatív eredményeit, valamint a szakmájuk megmentéseként szeretnék a fiatalok elé tárni a szőnyegtervezés gyönyörű, ugyanakkor igen munkás világát.  www.szettrugart.com

I. RUG ART FEST - SZŐNYEGRE HANGOLVA

 Az I. RUG ART FEST - Szőnyegre Hangolva valamint a hozzá kapcsolódó ITTNEMEZVAN ötletpályázat bemutatója 2017-ben, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál védnöksége alatt kerül megrendezésre a Budapest Bálna több mint 400 nm-es kiállítóterében. A tárlat a kortárs szőnyegtervezés jelen helyzetét vázolja fel azzal a hagyományteremtő céllal, hogy évről évre a professzionális szőnyegtervezők lehetőséget kapjanak legújabb kollekciójuk bemutatására. 

A SZŐNYEGRE HANGOLVA kiállítás ebben az évben két részből áll. Egyrészt a 13 SZETT- tervező a már meglévő és új tervezésű, csaknem 50 szőnyeg-lakástextil bemutatójából, másrészt a meghirdetett Szőnyegre Hangolva pályázat zsűri által beválogatott tervezők alkotásaiból. A pályázatra 17 pályázótól 25 pályamű érkezett. A kiállításba 8 tervező 15 alkotása kapott bemutatkozási lehetőséget.

A fesztiválhoz kapcsolódóan elindul az Aranyvilla Díj hagyománya. Ezzel a díjjal évente elismerésben részesítik a rendezők a kiemelkedő teljesítményt nyújtott tervezőket, valamint motiválni szeretné a pályakezdő fiatalokat. Két díj kerül átadásra, a szakmai zsűri által megítélt díj, valamint a látogatók által legtöbb szavazatot kapott tervező közönségdíja. 

A RUG ART FEST teljes arculatát, valamint az Aranyvilla díj emblémáját Czakó Zsolt grafikus művész, a díjat Ádám Krisztián Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész készíti. 

A kiállítás ideje alatt szakmai fórumok, workshopok, múzeumpedagógiai foglalkozások, bemutatkozási és kulturális programok várják a látogatókat. A szervezők fontosnak tartják, hogy egyre többen halljanak a hazai szőnyegtervező művészekről és azok kiemelkedő munkáiról, valamint divatba hozzák a minőségi lakástextil-tárgykultúrát és a magyar emberek igényét, elismerését az egyedi, hazai szőnyegdesign iránt.

ITTNEMEZVAN Ötletpályázat

Az I. RUG ART FEST egyik kiemelt támogatójaként, a MULTIFELT FACTORY Nemezgyár ötletpályázatot hirdetett az általuk gyártott filc, mint alapanyag felhasználására. A cél az volt, hogy a tervezők és alkotókedvű emberek figyelmét felhívják a gyapjúfilc, mint különleges alapanyag használatának sokoldalúságára. Szerették volna, hogy divatos, trendeknek megfelelő tervek szülessenek, amelyek kihasználják a nemez tulajdonságait. A felhívásra 22 tervezőtől 44 ötlet érkezett, kézművesek, hobbialkotók és profi tervezők együtt gondolkodtak és küldték el terveiket.

Sokszínű anyag felhasználás és rengeteg új elképzelés öltött testet a pályamunkákban. A pályázat szakmai zsűrije az anyagra tervezést és a gyárthatóság szempontjait tartotta szem előtt. Ez alapján került kiválasztásra az 5 díjazott munka. 

A MultiFelt Factory menedzsmentje olyan további tervezőket is meghívott a kiállításon való részvételre, akik az utóbbi években gyapjúfilceikből nemzetközi porondon is elismert színvonalú termékeket készítettek. Így kiszélesedett palettán tudjuk megmutatni a nemez ezerarcúságát, a felhasználási lehetőségek sokrétűségét. A tárgyakon keresztül bepillanthatunk a nemezzel kombinálható anyagok széles skálájába, az alkalmazási területek sokszínűségén át a gyapjúfilc legelőnyösebb tulajdonságaiba. A teljesség igénye nélkül egy biztos, ITT NEMEZ VAN minden tárgyban!

ELŐSZÓ - rug art fest - ittnemezvan zsűri elnöki beszéde

A Multifelt Factory az 1896-ban alapított Kőszegi Nemezgyárból nőtte ki magát. Napjainkban magyar magánvállalkozásként üzemel. Egy tipikus kis és középvállalatok kategóriájába tartozó 20 főt foglalkoztató manufaktúra milyen esélyekkel indulhat a mai magyarországi piaci körülmények között? Milyen lehetőségei vannak arra, hogy a hagyományos nemez technológiát felvállalva megújíthassa és termékpalettáját bővíthesse? A MultiFelt Factory azon kevés cégek közé tartozik, amely a formatervezésben, a designban keresi a fejlesztés útját. Az 1950-es évek végétől számított több mint fél évszázad alatt az akkori Iparművészeti Főiskolán diplomázott formatervezők részére a vállalati foglalkoztatás (inhaus designer) mellett megjelenhetett a szabadúszó formatervező (freelancer designer) pozíciója, aki megbízásra dolgozik a legkülönbözőbb cégeknek. Egy olyan léptékű vállalkozás számára, mint a MultiFelt Factory, a szabad formatervezői kapcsolattartás és ennek kiegészítő formája, a pályázatok kiírása a legmegfelelőbb forma a formatervezők bevonására a cég termékfejlesztésébe. Ez az európai szakmai kultúra teszi lehetővé leghatékonyabban a gyors piaci reagálást és a gondos, hosszú távú termékstratégiák kidolgozását egyaránt.

Az “ITT NEMEZ VAN” pályázat és a kiválasztott tervek ehhez adnak jó példát. A friss, új gondolatok, termékötletek sorsa természetesen a megfontolt piaci, marketing, gyártás és költségelemzés szűrőjén való megmérettetés. A végső piaci döntést mindig a vásárló, a termék leendő használója hozza meg, minősítve az addig elvégzett munkát.

A siker záloga mindig is a formatervező kreativitásán, szakmai felkészültségén, talentumán és a cég nyitottságán, befogadó készségén múlik. A kölcsönös egymásra találás így hozhatja meg a várva várt eredményeket a jövőben.

Zalavári József DLA. egyetemi docens, formatervező művész

VERES BÁLINT Kiállítás MEGNYITÓ BESZÉDE

"Szőnyegekre hangolódni"

„Lehetséges-e, hogy egy olyan gyakorlat, amely a készítés aktusából származik, és amely a kezével gondolkodik, kifejlesszen egy saját elméletet, méghozzá oly módon, hogy ezzel nem félemlíti meg, vagy nem korlátozza az alkotókat, mintegy rájuk akaszkodva?”
(Judith Duffey Harding: „Textile Thinking, Continuity and Craft”, in Art Textiles, Bury St Edmunds Art Gallery, 1996, 13.)

Hölgyeim és Uraim!

Milyen pozícióból is beszélhetnék itt és most, esztétaként, amely nem próbálná meg intellektuálisan kisajátítani a textíliák kínálta összetett valóságot? Mit kellene tennem ahhoz, hogy a nekik megfelelő módon hangolódhassam a szőnyegekre, kárpitokra, nemezből készült tárgyakra? Nem az lenne vajon a leghelyesebb, ha mindjárt elhallgatnék és ezzel próbálnám felhívni a figyelmet arra a csöndességre, ami a textíliák sajátja, s ami a világ éles zajainak tompításán, halkításán, elviselhetőbbé, sőt kellemesebbé tételén fáradozik?

Ráhangolódni a szőnyegre – ez szó szerinti értelemben valamiféle elcsendesedést kell jelentsen (a zaj nem csak kívülről, de belülről is származik). Ám ha megtörténik az elcsendesedés, akkor az is mindjárt nyilvánvalóvá válik, hogy a textíliák ha csöndesek is, de nem némák. Visszafogottan, néha észrevétlenül terülnek el az épített környezetek beltereiben, mégis képesek rá, hogy megszólítsanak, még ha megnyilatkozásuk módja el is tér mind a verbális nyelvtől, mind a képzőművészetek megnyilvánulásaitól.

Hadd világítsam meg ezt az egyik kedvenc mesémmel: E. B. White írta 1952-ben, magyarul Malac a pácban címmel ismert, az eredeti címe azonban Charlotte’s Web. Legfontosabb szereplői: Wilbur, a kismalac, akit gazdái épp levágni készülnek; Zuckerman gazda, és felesége, Zuckerman asszonyság, valamint egy pók, Charlotte, Wilbur barátja és pártfogója. Nem mellékes, hogy a kismalac hímnemű, a pók pedig nőstény. Charlotte párfogói képessége pedig abban a jelenetben bizonyosodik be, amikor a tervezett malacvágás reggelén a gazda bérese legnagyobb megdöbbenésére egy emberi nyelven megfogalmazott üzenetet fedez fel az ólban a kismalac felett, pókhálóból megszőve: „Ez nem akármilyen malac!”. A béres lelkesülten rohan a gazdához megosztani a hírt, malacuk van - csoda történt a disznóólban! Zuckerman gazda jó érzékkel ismeri fel a jelenségben rejlő turista- és zarándokipari lehetőségeket, így Wilbur megmenekül. A férfiak társasága (Zuckerman gazda, a béres, a bámész látogatók és az irigyek egyaránt) a világ jelenségeinek érzékelése és értelmezése során azt tekinti mérvadónak, ami jelszerű, ami olvasható. Márpedig a pókháló üzenete szerint Wilbur „nem akármilyen malac!” A kérdés csupán az, vajon senki sem veszi észre, hogy ez az üzenet csupán annak köszönheti megszületését, hogy volt

valaki, aki testi energiáit megmozgatva, a szó szoros értelmében önmagából valamit odaadva, a gondoskodás, a biztonságba helyezés, az óvás céljait szem előtt tartva és alkotói képességeit maximálisan működtetve létrehozta a pókhálót, ami az üzenet médiumává válhatott? Ha általánosságban a társadalmi realitást (a női munka elismerését), vagy specifikusan a textilművészet kulturális megbecsülését vesszük tekintetbe, be kell lássuk, Charlotte-ra és a hozzá hasonlókra nemegyszer semmiféle figyelem nem hárul, mert tevékenységük elsősorban nem jelek és fogalmi nyelven adható-vehető üzenetek létrehozására irányul, hanem a gondoskodás gesztusából ered, ami tett és nem pedig adható- vehető üzenet. E. B. White meséje igazságot szolgáltat Charlotte-nak, a női munkának és a textilművészetnek (legyenek bár gyakorlói nők vagy férfiak): Zuckerman asszony ugyanis a csodás kismalac felett kitört eufória közepén azt a józan belátást intézi férjurához, hogy véleménye szerint inkább a pókuk rendkívüli!

Vajon mi kell ahhoz, hogy valaki – Zuckerman asszonyhoz hasonlóan – képessé váljon felismerni a textilművészet jelentőségét? Valószínűleg az, hogy ellent tudjon állni a modern kultúrában mindenek fölött állónak tekintett fogalmiság és az azt szolgáló vizualitás abszolutizálásának. Ahhoz, hogy a textíliák komplex minőségeit érzékelni tudjuk, engednünk kell, hogy taktilis érzékelésünk, hőérzékelésünk, a testünk és környezetünk viszonyának érzékelése, ergonómiai szükségleteink és a használati értékre vonatkozó elemi vágyunk rehabilitálódjék. Hogy ne csak a „szöveget” olvassuk ki a hálóból, hanem fizikai minőségeinek teljességében hagyjuk érvényesülni a „szövetet” (a két fogalom, textus és textil, közös gyökere a görög techné fogalom!).

A feszültség, ami a modern textilművészetet kezdetei óta körülveszi, tudnillik, hogy művészetnek tekintendő-e vagy inkább valamiféle háztáji, efemer, dekoratív tevékenységnek, ma leginkább a design társadalmi szerepének felismerésével oldható fel. Ez annak elismerését is magával hozza, hogy a textíliák nem csak a figyelem fókuszában, hanem a figyelem perifériáján is tökéletesen a helyükön vannak. Ahogyan a jelen tárlat is méltán demonstrálja, a lágy anyagokkal dolgozó alkotók a művészet exkluzív tereitől a használati tárgyak világáig mindenhol figyelemreméltó teljesítményt nyújthatnak, hiszen az emberi érzékenység egyaránt fogékony munkájuk vizuális, taktilis, emocionális, funkcionális és mentális aspektusaira.

Hadd zárjam végül mondandómat azzal az észrevétellel, hogy a textíliák nem csupán arra invitálnak, hogy érzékenységünk egészével, összetett módon hangolódjunk rájuk (és használjuk őket, élvezzük a beléjük szőtt gondoskodást), hanem abban is elsőrangú segítők (és ennyiben régi rokonságuk az építészettel megkérdőjelezhetetlen), hogy az általuk hangolt terekben és környezetekben mi emberek egymásra hangolódhassunk."

Arany Villa Szakmai Díj - zsűri értékelése

A zsűri a mezőnyt szemlélve a bőség zavarával kezdte munkáját. A szőnyegek világában nem igazán mélyen tájékozott, de a techné területén mégis járatos  kiszemelt ítészek igyekeztek olyan szempontokat találni - szakmai kritériumokat maguknak meghatározni - , amelyek mentén egyáltalán dönteni lehetnek képesek. A kiállított munkák magas tervezői színvonala, sokrétűsége csakis a szőnyeg műfajában rejlő új technológiai, alkalmazott művészeti lehetőségek szenvedélyes kutatásának eredményeként születhettek.  Ezt a napjainkban tapasztalható megújulást minden bizonnyal, a végre ismét gyártókra, kivitelezési lehetőségekre találó szakmának és az egymásra figyelésnek köszönhető.

A zsűri szándéka végső soron az utilitás (hasznosság), a firmitas (tartósság) és a venustas (szépség) követelményének egyaránt megfelelő munka díjazása volt. E mellet a ma időszerűnek gondolt gyárthatóság és piacképesség szempontjai is meghatározónak bizonyultak. Ily módon formálódott -  és vált valósággá zsűritagokat felkérő szervezők szándéka is - a tervező, az esztéta és a kereskedő egységes nézőpontja.

Mindennek figyelembevételével a zűri díjazásra leginkább érdemes műnek Vándor Krisztina Grádics 2.0 című kollekcióját találta. Azon túl, hogy a vitruviusi hármas követelményeknek teljes mértékben eleget tesz, korszerűen, a regionális és az egyetemes kézműves és képzőművészeti tradiciókat egyaránt idézve, egyszerűségében harmóniát sugárzó ízléssel, olyan forma-anyag-szín- és motívum világot teremtett, amely ennek köszönhetően egyszerre közvetít összetettséget  és kifinomultságot. Komplexitásában felmutatja alkalmazhatóságát a legkülönfélébb funkcionális helyzetekben. A kiegészítőkben, szettben való gondolkodás nagyban hozzájárulhat és megkönnyítheti annak piaci bevezetését és a széleskörű kedvező piaci, vásárlói fogadtatást.

Ebben a szép és közös játékban amit tervezésnek hívunk, a zsűri az értékelési szempontjaival nemcsak a maga számára, hanem a résztvevő összes szereplő számára is szerette volna felhívni a figyelmet a jövőre nézvést, néhány iránymutatónak szánt, fontos szempontra.

A zűri tagjai:

Zalavári József DLA formatervező művész, egyetemi docens / a zsüri elnöke

Szalai András DLA építészmérnök, művészettörténész, egyetemi docens

Feuertag Ottó Europa Design , alapító tulajdonos